Huzella Tivadar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
  2131 Göd, Petőfi Sándor u. 48.
  +36 30 265 7933
  titkarsag@god-huzella.hu
  OM: 032352

Előszó helyett

Adametz István tanítványai körében, 1910

Kérem, nézzék velem együtt ezt a képet. Látnak ismerőst, valakit a régi időkből? Ha a válaszuk igen, most egyetlen emberre, egy emlékre gondolnak csupán. Ha tagadólag rázzák a fejüket, ezek az elmosódó vonások csak fények a fényérzékeny papíron. Én mégis azt mondom, a jobb szélen a fiú a kis Kovács Marci a 3. b-ből, és Székely Évi ugyanilyen durcásan szokott nézni, ahogy itt középen a kislány. Gyerekek, pedagógusok, emberek, akik elevenné tették az üres termeket és folyosókat, a kongó épületeket. Az iskola története az ő életük, és az ő történetük egy iskola élete.

Évtizedek arcai szólítanak minket a múltból, és e néhány oldalon megkísérlünk a nyomukba szegődni. Sokan sok nyomon indultunk el: Göd helytörténészeinek cikkei, kollégák, hozzátartozók visszaemlékezései és Csáki József tanár úr áldozatos munkája nélkül ez a történet nem íródott volna meg.

Köszönet érte!

2009.

Podányi Viktória


Az egymásnak időnként ellentmondó történeti anyagok tanúsága szerint 1877-ben Göd lakossága „118 többnyire római katolikus lélek, kiknek iskolával ellátott leányegyházuk a vasútállomáshoz egy mérföldnyire eső Sződhöz tartozik.” Nincs dokumentum, mely igazolná, hogy e korai intézmény azonos a Göd-pusztán 1881-ben már működő hatosztályos osztatlan elemi iskolával, melynek tanítói Demeterovics Alajos, 1887 és 92 között Cselényi Zsigmond, 1920-ig pedig Adametz István. Adametz 1927-ben nyugdíjba vonul és ez a Göd-pusztai iskola megszűnését is jelentette.

A 19. század utolsó évtizedében parcellázás kezdődött Göd, valamint Kisgöd területén. Az impozáns villák mellett kispénzű emberek is építkezni kezdtek. Az első világháború után pedig felvidéki és erdélyi menekültekből feltöltődött a község lakossága. A gyarapodása új igényeket vetett fel. A növekvő gyereklétszámot a pusztai egytantermes iskola nem tudta befogadni. 1919 őszén ezért kezdetét veszi a Göd Egyesületi magániskola szervezése, mely 1920-ban a város mai területén, a Kincsem-park mögötti téglagyári épületben jött létre. 1921-ben Göd-Nyaralótelepi községi népiskola lett. (Ugyanebben az évben Göd és Kisgöd telepekből Alsógöd néven kisközség alakult.) 1922-ben a vallás- és közoktatási miniszter a községi jellegű elemi népiskolát állami kezelésbe vette, s megalakult az Alsógödi állami népiskola. Az intézmény működéséhez az akkori biciklista vendéglővel szembeni (mai művelődési ház) hosszú épület Pest felőli végében béreltek 2 termet.

Tóth Pál tanítványai körében a „hosszúépület” előtt

Az igazgatói kinevezést Tóth Pál kapta meg, aki 1920-ban tanítóként került a Göd Egyesületi magániskolába. A három tanerős iskola (Tóth Pál, Harausz Tamás, Tóthné Halápy Júlia) 1926-ban új taggal bővült Pártos Gyula személyében. Ekkoriban már a Pesti úton bérelt épület olyan siralmas állapotba került, hogy Tóth Pál levélben fordul a községi elöljárósághoz: „A múlt napokban egy erősen szeles éjjel a tűzfal nagyobb területéről lehullott a vakolat, ami ha nappal történik, amikor a tanulók a tanterembe igyekeznek, vagy onnan távoznak, nagy szerencsétlenséget idézhetett volna elő A nagyteremben  folyó tanítást pedig a szomszéd lakónál előforduló gyakori gyereksírás, sőt malacsivalkodás zavarja.”

Az elöljáróság pályázatot ír ki egy új iskolaépület kivitelezésére. A munkát végül Vellauer Károly építőmester nyeri el. A szerződésben foglaltak szerint kötelezi magát „harminchatezeregyszáztizenhat és 2/100 pengő vállalati összegért 1928. évi augusztus hó 31-ig tető alá hozva és 1928. évi október hó 27-ig teljesen befejezni” az iskola, szolgalakás és melléképület összes építési munkáit. Június 25-én megkezdődött az építkezés.

Tóth Pál igazgató úr a tantestület október 10-én tartott értekezletén nyugtázza, hogy az új négy tantermes iskolaépület november 1-jére elkészült ugyan, de abba beköltözni részint az épület egészségtelen volta, részint pedig a felszerelés hiánya miatt még nem lehet. De az 1929. április havi tantestületi értekezlet határozata már üdvözli a tényt, hogy a tanítás május 1-jétől az új épületben fog zajlani.

 
Az elöljárósággal történt megállapodás szerint az ünnepélyes felavatás időpontja május 12. 

A Petőfi Sándor utcai (akkor még XV. utca) iskola története e napon kezdődik. Megéli első igazgatójának 1934. évi hirtelen nyugdíjazását, melyet a kollégák éppoly értetlenül fogadnak, mint a frissiben kinevezett, új igazgató, Pártos Gyula. Kivergődik a II. világháború pusztító eseményeiből.

1927. szeptember 15-én Tóth Pál még a továbbképző iskolai tanulók oktatásáról panaszkodik, melyet az elmúlt évben ő látott el.„Nagy baj az, hogy az ide utalt tanulók létszáma egész évben változik. Elszerződnek cselédnek vagy tanoncnak, majd mások visszajönnek. Tehát egyöntetű folytatólagos tanításról szó sem lehet.”A tantestület kimondja, hogy az 1927/28. tanévben a továbbképzősök /ismétlők oktatását Pártos Gyula tanító úr vállalja. (Az 1868-as XXXVIII. törvénycikkely az iskolalátogatási kötelezettséget a 6. életévtől a 15.-ig határozta meg. Az ismétlő iskolában tanult további három évig, ill. 15 éves koráig az a gyermek, aki a hatosztályos elemi után nem ment, vagy nem mehetett polgári iskolába vagy gimnáziumba.)

A falusi és községi iskolákban a mezőgazdasági munkákhoz igazodva gyakran szeptember közepén kezdődött a tanév, mint pl. 1926-ban szeptember 16-án.

A tanév indításának hagyományos rendezvényévé vált a Nemzeti zászló ünnepélye.

Erről, bár korábban is megvalósult, 1929. szeptember 4-én a tanítók úgy határoztak, hogy az iskola " a szeptember 5-ére kitűzött tanévnyitáson megtartja a nemzeti zászló ünnepélyt a következőleg: - Minden osztályvezető a saját osztályában beszédet tart a nemzeti zászló jelentőségéről, azután az összes tanulók az udvarra vonulnak, ott kört alkotnak, melynek közepén egy nagyobb tanuló a nemzeti zászlót tartja. Két, három tanuló mult évben tanult verset fog szavalni a nemzeti zászlóról, ezután eléneklik a Himnuszt, elimádkozzák a magyar "Hiszekegy"-et, s végül elvonulnak és meghajolnak a zászló előtt." A tanévet Tedeummal / hálaadó istentisztelettel /, ünnepéllyel és bizonyítványosztással zárták.

A tanítási idő napi felhasználása két szakaszban valósult meg. Délelőtt 2-3 óra és du. 1-2 tanítási óra bontás szerint. A kisebb gyermekek esetében ez nagy terhet jelentett a családoknak, mert reggel elkísérték gyermeküket az iskolába, 12 órakor hazavitték és ebéd után visszakísérve du. 4 órakor jöttek újra értük.

A szülők igényét képviselte az iskolagondnokság, amikor kérte a tanfelügyelőséget, hogy megszakítás nélkül valósulhasson meg a napi iskolai munka.

1930. augusztus 30-án Tóth Pál bejelenti, hogy a gondnokság felterjesztésére a királyi tanfelügyelő úr az 1930/31. tanévre is engedélyezte a délelőtti egyhuzamos tanítást.

1934-35-ös évzáró jelentésében Pártos szinte külön fejezetben emlékszik meg a Tóth Pál leváltását követő eseményekről: „Tóth Pálnét férje hirtelen nyugdíjaztatása súlyosan érintette, és osztatlan osztállyal járó nagyobb munkatöbblet idegileg kimerítette, orvosi bizonyítvány alapján 4 heti szabadságot kért ápr. 12-én és május 5-ig a szabadságot meg is kapta. Az ő osztályát újra fel kellett osztani. Amikor szabadságáról visszatért, az ő egészségének kímélése szempontjából visszakapta osztályát, Haynal Dezsőné az egész III. osztály oktatását elvállalta a IV. oszt. egyetemben.”

1928-ban az Országos Köznevelési Tanács elkészítette a nyolcosztályos elemi iskoláról szóló törvényjavaslatot, melynek szervezése fokozatosan történik és 1940 szeptemberétől mindenütt kötelezővé válik. Az Alsógödi Állami Elemi Iskola újonnan kinevezett igazgatója, Pártos Gyula az év közbeni értekezletek jegyzőkönyvei és évzáró jelentéseiben, 1935-ben még hat évfolyamról beszél. Ez az adat az 1939-40-es tanévben egy hetedik osztállyal bővül. 40-41-ben összevont 7.-8. osztály helyhiánya miatt panaszkodik, 44-ben pedig már két pedagógus kénytelen megosztani az összevont (V.-VIII.) leány- és fiúosztályok oktatását. 267 tanulót próbálnak bezsúfolni abba a négytermes épületbe, amely épülésekor 100-120 főnek is kicsinek bizonyult. Az igazgató évekig könyörög a bővítésért, de minden érv hasztalannak tűnik: „A négy tanterem közül az egyik igen kis méretű, ennek padjait szét kellett osztani a 70-es létszámú I. és III. osztályok között…A kis tantermet csak éppen szükségből tudjuk használni, a padok egészen az ajtóig vannak elhelyezve, ne adj’ Isten, ha valami baj fordulna elő, az osztályból való kimenekülés lehetetlen volna.”

Mindezek ellenére az iskola hétköznapjai zajlanak. VII. osztályban a természeti ismeretek tantárgy következő anyagrésze: A gyapjú és feldolgozása a tanítónő nagyobb fájdalmára „nem köti le eléggé a tanulók érdeklődését” . A diákok magaviseletet kielégítő, „kivéve egy 12 éves gyermeket, aki zsarolja a jobb módú szülőket, mert különben megveri a gyermekeket.” A leányosztály vezetője jelenti, hogy sok a hiányzó, „részben betegek, de nagyobbrészt cipőjük nincs, vagy rossz”.

Pártos 1935. január 25-én kapja meg ideiglenes majd nem sokkal később végleges igazgatói kinevezését. Az első világháború idején gyorsított eljárásban, 17 évesen szerezte meg tanítói diplomáját. Trianon után a foglalkoztatott tanítók nemzeti hovatartozásának rovatába neve mellé a következőt írták: menekült. Tizennyolc évet tölt az alsógödi iskolában, amikor is katonai behívót kap (1944. március). A levelezőlap, melyet kollégáinak küld a frontról szeptember 2-án kelt:

„Hölgyeim és Uraim! A tanév kezdetével üdvözlöm valamennyiüket és munkájukra Isten áldását kérem. Így szoktam ezt otthon, s most, hogy távol vagyok, így, lapon teszem meg. Láttam itt is, hogy vonultak a gyerekek a templomba, bizony elszorult a szívem, hogy én most ettől elestem, távol vagyok. De remélem, még folytathatom. Csókolja kezüket, a Kollégát üdvözli

a Direktor”

Nem egész két hónap múlva a távollétében „az igazgató úr fegyvergyakorlatának tartamára”ideiglenesen kinevezett Kádas Sándornét a királyi tanfelügyelő megerősíti posztjában.

Pártos Gyula 1944. október 9-én halt hősi halált.

A II. világháborút követő évek a „hónapos igazgatók” korszaka. 1944 és 49 között négy igazgatót váltottak gyors egymásutánban: Kádas Sándorné (kétszer is kinevezett igazgatónő), Dézsi András, Kádár Béla és Cséfalvay Rezső Pál, aki végtére szakított a „nemes hagyománnyal”, és kerek három évig igazgatta a 46-ban állami általános iskolává neveztetett intézményt. A legrövidebb szolgálati időt, mindössze négy hónapot, Dézsi András mondhatta magáénak.

Kádas Sándorné, mint korelnök került az igazgatói székbe, és a leghányatottabb háborús időben volt kénytelen helyt állni e poszton. Természetszerű, hogy a zűrzavaros hónapokból az ő és az iskola működéséről szinte semmiféle dokumentum nem maradt fenn. Első leváltásáról Dézsi András megbízóleveléből értesülünk 1945. május 5-én. Dézsi és az őt követő Kádár Béla valamint Cséfalvay Pál is hevesen tiltakoztak az immár hatvanéves tanítónő nyugdíjazása ellen mondván, egyik legkiválóbb kollégájukat veszítenék el. 47-ben Kádas Sándornét újra állományba veszik, ám egy fegyelmi eljárást követően (a jegyzőkönyvekből úgy tűnik, koholt vádak alapján), tizenhat Alsógödön töltött év után, áthelyezését kéri.

1946. január 17-én a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei tanfelügyelőség a háborús károk összeírását kéri valamennyi népiskola igazgatójától. Kádár Béla igazgató úr ellenjegyzi a kérelmet, de az általa visszaigazolt dokumentum nem olvasható. Cséfalvay 48-as összeírásából lehet némi fogalmunk a pusztításról:„…épületekben nagyobb kár nem esett. A tetőzet 25 %-a rongálódott meg légnyomás által és az összes ablak üveg kitörött. A külső vakolat 15 %-ban rongálódott meg…az iskola felszerelése 100 %-ban elpusztult, ami a taneszközöket illeti, de a padok, asztalok és székek megmaradtak…”

1945-ben hozzáláttak az iskola épületének és felszerelésének helyreállításához. Márciusban 4 tanteremben 6 nevelő tanított 250 gyermeket.1947-ben megújították a központi iskolaépület szomszédságában lévő romos magánépületet, amelyben egy ideig az iskolai tanulók oktatása zajlott. Később itt jön létre az első kétcsoportos állami napközis óvoda (Délibáb villa a Petőfi Sándor utcában).  A Budapesti Bőrgyár 1949-ben átengedte iskola céljára a központi épület közelében levő, korábban a Mautner Bőrgyár hétvégi üdülője céljára szolgáló úgynevezett Rózsavölgyi épületet. Ebben az épületben tornaterem és 3 tanterem létesült. (Az épületet 1998-ban a község értékesítette, bevételét az új tornacsarnok építésére fordította, s elkezdte a hiányzó tantermek terveztetését.) Lehetővé vált, hogy a felső tagozat csak délelőtt járjon iskolába.Rózsavölgyi villa homlokzata

Magyarországon új gépezet indult be. Lassan őrölt, de annál módszeresebben. A kezdeti lépések szabadelvűnek is mondhatók; egy 1946-os dokumentum hirdeti, hogy fél arcunkat még „az imperialisták” felé fordítottuk, és bepillantást enged a háború utáni világba: „Az amerikaiak hajlandók teljesen árva, vagy félárva hadigondozott gyermeket 14 éves korig bezárólag jelképesen örökbefogadni bizonyos összegű havi támogatással. Felkérem Igazgató urat szíveskedjék a támogatásra feltétlen rászoruló gyermekeket összeírni és névjegyzékbe foglalva fenti határidőre beküldeni.”

De továbbőröltek a malmok: „…a Nagy Októberi Szocialista forradalom évfordulójáról történő megemlékezés az osztályokban fog történni. Az osztályvezetők állítsanak össze erre az alkalomra osztályuk értelmi színvonala szerint rövid, de az ünnepélyes megemlékezéshez illő műsort.” 1946-ban megalakul a cserkészcsapat, de 48-ban „az alsógödi tanuló ifjúság szeretné mint az ország olysok száz helyén megalakítani az úttörőcsapatot” (fiúcsapat:Gábor Áron, leánycsapat Dobó Katica néven); részt veszünk a bundás bogár begyűjtésében, mely „hazafias, népünkkel szembeni kötelességünk”.

1948-ban az iskola kezelésébe adják Walch Rudolf elkobzott villáját. Négy tantermet hoztak létre benne „társadalmi összefogással és ajándékokból” 32. 400 Ft-ért. „Az iskola felső tagozatának növendékei szeptembertől december közepéig…kb. 7200 munkaórát áldoztak az iskola felépítésére.” Bevezették a villanyáramot; 1948. április 23-án először szólalt meg az iskola rádiója; a háború és a gyermekparalízis-járvány „nyomorék gyermekeinek” a pedagógusok és a szülők 240 Ft adományt gyűjtenek össze…

Walch-épület

Több minden történt ekkor három év alatt, minthogy mindent el lehetne mesélni. Egy jegyzőkönyvi adat azonban még helyet kell kapjon: „Cséfalvay Rezső Pál alsógödi állami általános iskolai tanító ellen…fegyelmi vétség alapos gyanuja miatt a fegyelmi vizsgálatot rendelje el…és állásától függessze fel…nevezett tanító volt Nemzeti Bizottsági tagok szerint állítólag beismerte, hogy résztvett a Felvidéki zsidóság Dachauba való deportálásába…”

A határozat kelte 1949. június 7., a tárgyalást október 21-ére tűzték ki. Cséfalvay Rezső Pál igazgatót 1949. márciusban menesztették állásából!

A második világháború győztes nagyhatalmai közötti együttműködés repedései az évtized végére a teljes szembenállás szakadékává mélyültek. A többpártrendszer hazai felszámolására szűk két esztendő elegendőnek bizonyult. A polgári politikusok egy része nyugatra távozott, más részük pedig mentelmi jogának felfüggesztésével kikerült a parlamentből. A jelentősen eltolódott erőviszonyok és a kommunisták monopolizálási törekvései szükségessé tették az új választások kiírását.

Az alsógödi iskolában ezen közben már megtörtént a korszakváltás. Cséfalvay Pál helyét Fülöpp Béla foglalta el, akinek külön ajándékozással köszönte meg a tanfelügyelő a választások előtti áldozatos agitációs munkát. Felhívta a tantestület figyelmét, hogy a május 15-éig „hátralévő két nap még kemény küzdelem. Május 15-ke a győzelem napja lesz. Dolgozzunk hát teljes aktivitással, mert nincs messze már a pihenés ideje…”

November 7-én intézményünkben megindul a Szülő Iskolája „a szülők pedagógiai és ideológiai képzése, az otthoni és iskolai nevelés összehangolása és a nevelés demokratikus szellemének erősítése céljából.”

Fülöpp Béla igazgatósága alatt még megünnepeltük a Béke Napját, és ismételten segédkeztünk a bundás bogár begyűjtésében. Hogy munkájával mennyire voltak elégedettek a felsőbb fórumok, talány, viszont tény, hogy nyolc hónap múlva Baraczka Tivadart ültették a helyére. A fennmaradt dokumentumok azt mutatják, hogy igazi állóvíz-korszak utóbbi működése, és egyetlen, új eseménye, hogy 1950-ben bekötik a telefonvonalat az iskolába.

1954-ben sikerült iskola és napköziotthon céljaira megszerezni a Népművészeti Intézet használatában lévő úgynevezett Sívó-féle épületet (ma Kastély óvoda), ahol 2 tanterem, 2 napközis foglalkozóterem, ebédlő, konyha és mellékhelyiségek, valamint 3 nevelői és egy hivatalsegédi lakás létesült.

Az iskola új igazgatóra (Fürt Ferenc) ébred, Magyarország pedig 56-ra. A Járási Tanács december 1-jén rendeletben inti a pedagógusokat „a történelmi napokhoz illő higgadt, meggondolt és felelősségteljes magatartásra”.

Saját elmondása szerint ez évben került az iskolához Zombory László, aki 1957-ben váltotta

Fürt Ferencet az igazgatói székben: „Nem túl jó dologi feltételeink voltak, a régi épületek esőben beáztak, csatornázni kellett, tetőt javíttatni, a falakat lefesteni.” Spórolással, hangyaszorgalommal, énekkari fellépéssel teltek az évek. „A feleségem szerint én voltam a legszigorúbb igazgatója, mert fél nyolckor már az iskolában kellett lennie, mégsem terjesztettem fel soha jutalomra. Az utódom, Hlavács József tette meg egyik első intézkedéseként, hogy jutalmat adott neki.”

Hlavács József, orosz nyelvi szakfelügyelő Alsógödre helyezését még Baraczka Tivadar kéri a Járási Tanács Oktatási csoportjától, mert „nevezett kartárs a testre nevelést is szívesen és eredményesen tanítja. Alsógödön testnevelő férfi tanerőre szükség van.”

1962-ben az Alsógödi Általános Iskola igazgatása alá került az Alsógöd-Újtelepi két tanerős kisiskola is. (A település, másik nevén Bócsa, az egykori Ilka-puszta, Gödtől 3-4 km-re fekszik; iskolaépülettel 1946-tól rendelkezett, 45 után nyolcosztályos rendszerben működött átlag 50-60 főnyi gyerekkel.) 65-ben, tizenhárom tanteremben, 1 tornateremben, 1 gyakorlati foglalkozási teremben, két napközis teremben 29 pedagógus oktat 630 tanulót.

1960-ban került az iskolához Radnai István, aki 63-tól igazgatóhelyettesként is dolgozott, 68-tól egy évig pedig megbízott igazgatóként Hivessy László megosztott működése közben.

Hivessy László neve és majd húszévi munkássága fémjelzi a hetvenes-nyolcvanas éveket.

A hetvenes években épült a régi 4 tantermes iskolával közös udvarra egy nyolc tantermes iskola tornateremmel, étkezővel, ám 1985-ben sor került további 4 terem megépítésére az étterem-tornaterem szárny felett.

 Évnyitó

Hivessy László 1961-ben került az alsógödi iskolába, ahol fizikát, matematikát és politechnikát tanított. Fotólabort rendezett be a Walch épület tetőterében. 1967-ben kapta igazgatói megbízását. „…szerzett a katonaságtól egy kiszuperált csónakot, amelyet velünk közösen rendbe hozott. Az ő vezetésével a politechnikai műhelyben kapanyelekből és deszkából elkészítettük a lapátokat és már mehettünk is volna a vízre, de Laci bácsi először úszóvizsgára vitt minket…”

1968-ban az iskola negyvenéves évfordulójára a tantestület megjelenteti az intézmény első évkönyvét. Bepillantást nyerhetünk a mindennapokba, melyek aztán szinte ugyanebben a jól bejáratott menetben zajlanak az elkövetkező húsz évben is: lelkes dicséretekről hallunk a Sirály, a Fekete párduc és a Foxi-Maxi őrs szép tanulmányi eredményeiről, a csillebérci nyaralásokról, a napközi otthonról, mely „négy csoportban működik 116 tanulóval…Kisebb jelenetek előadására is alkalmas bábszínházi felszerelésünkkel szabadon játszhat a gyermeki fantázia. Diafilmjeink anyaga részben az iskolai oktató munkát támasztja alá…Van Európa-vevő rádiónk, televíziónk. Az udvaron kispályás labdarugásra, röplabdázásra, asztali- és campingteniszezésre nyílik lehetőség.”

Az Alsógödi Általános Iskolából eközben 2. Sz. (1970), majd Kilián György Általános Iskola lett. (1975) A Kádár-korszak egyik legünnepeltebb mártírjáról nagy számban neveztek el iskolákat, utcákat, tereket a kommunista diktatúra idején.

1988-ban Hivessy László nyugalomba vonult, helyét Csáki József, majd 94-ben Palásthy Árpád foglalta el.

Mindeközben 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot, és az alsógödi iskola Huzella Tivadar természettudós nevét vette fel. Azét az emberét, aki mindig az egyéniség fontosságát hirdette.

1994-ben belépett az iskola életébe az A+V a Gödi Ifjúságért Alapítvány. Az alapító tagok, Gárdonyi Gézáné és Vízváry Vilmos, az egykor a Huzellában tanító szüleik emlékére hozták létre, hogy hozzájáruljanak az iskola fejlesztéséhez, fejlődéséhez. Másik alapítványunknak hála (Életforrás) a gyerekek emelt szinten tanulhattak angolul.

Az évek során a tanulólétszám folyamatos növekedése miatt ismét szükségessé vált az iskola bővítése. Az újonnan kinevezett igazgató, Horváth Ferenc működésének második évében (2002) a legelső négy tantermes épületet felújítva, azzal egybeépítve, nyolc tanteremmel bővítve megépült alsósaink tizenkét tantermes elegáns és korszerű épülete. A tantestület megalapította a Huzella Iskoláért Emlékérmet, és megünnepeltük az iskola 80. születésnapját.

A régi kavicsos udvar helyén játszótér, a főbejárathoz terasz épült. Intézményünk tagja lett a Két Tanítási Nyelvű Iskolák Egyesületének, és megkaptuk a Pitman nyelvvizsgáztatás lehetőségét. Működő alapítványaink (Jövőformáló, Nyelv és Tehetség) biztosítják, hogy az oktatás színvonala és tárgyi feltételei egyre javuljanak.

Iskolánk folyamatosan fejlődik. Az elmúlt hat évben tanulólétszámunk 480-ról 700-ra emelkedett. Évfolyamonként általában három osztályt indítunk:

Egy magyar-angol két tanítási nyelvű osztályt, egy emelt szintű nyelvi osztályt, és egy általános tantervű osztályt - mindhármat maximum harminc fővel.

A magyar-angol két tanítási nyelvű osztályunkban a gyerekek első évfolyamtól bontott csoportban, heti öt órában tanulják az angol nyelvet. Ezen túl célnyelven, angolul tanulnak még három másik tantárgyat. Hatodik évfolyamtól az országismeret nevű, angol nyelven tanult tantárgy segítségével megkezdik az ismerkedést az angol földrajzzal, történelemmel, kultúrával. Nyelvi emelt szintű osztályunk egyik fele németet, másik angolt tanul első évfolyamtól heti öt órában.

Harmadik, általános tantervű osztályunkban a gyerekek 1-4. évfolyamig a képzés kiegészítéseként Angol nyelvet tanulhatnak, plusz testnevelés és kézműves foglalkozásokon vehetnek részt heti két órában, az általuk választott párosításban. Negyedik évfolyamtól az angol nyelv óraszáma heti háromra vagy négyre nő, a tanuló előzetes választásától függően.

Ötödiktől lehetőségük nyílik a klasszikus emelt szintű képzésre matematikából, angol nyelvből és testnevelésből a helyi pedagógiai programban meghatározott feltételekkel…

Sok idő telt el. Talán nem is emlékszünk már a kezdetekre. Talán valaki egy újabb században folytatni fogja ezt a történetet. Mosolyogni fog a megsárgult képeken, és elnézően ingatja a fejét, amikor ezeket a sorokat olvassa. Bárhogyan lesz is, ez a történet itt és most lezárul, de az iskola holnap is kitárja kapuit, és mi vénülünk tovább.

„…és ki tudja, hogy mire vénülünk meg?!”

Fenntartó

Naptár

Március 2024
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Kréta

KRÉTA Iskolai Alaprendszer - Home | Facebook

ESEMÉNYEK

Kedves Szülők!

1 %!

Kérjük, gondoljanak iskolánkra!

Jövőformáló Alapítvány

18714155-1-14

Nyelv és Tehetség Iskolai Alapítvány

19179849-1-13

Ne feledjék, minden évben nyilatkozni szükséges!

Köszönjük!